Főzési tanácsok
A véletlenek, és egy új barátság bizalma, hozzásegített minket, hogy elvégezzünk egy mobil lepárlást csodálatos környezetben, a Gerecse hegység nyugati előterében, a Kisalföld keleti peremvidékén. Történetünk talán nyújthat támpontot mások számára is, akik az alkímia ösvényén járva, a folyékony arany előállításával kísérleteznek.
A házi pálinkafőzés kezdeteikor, illetve a megfelelő berendezések és kellékek kiválasztásánál talán a leggyakoribb kérdés: Mire kell figyelni a pálinkafőző üst kiválasztásakor? Bármennyire is bonyolult némelyik pálinkafőző berendezés, mind ugyanazon az egyszerű elven működik. A lepárlóedényben a lepárlandó anyagot (cefrét/bort) hevítik. A hőmérséklet függvényében a párában a különböző forráspontú összetevők különböző arányokban lesznek jelen. A gőz felfelé száll, és a készülék lepárlócsövén keresztül a hűtő részben lecsapódik.
A pálinka kifőzése nem nagy boszorkányság. Mindössze néhány dologra kell odafigyelni, és bárki főzhet akár díjnyertes pálinkát is otthon.Ebben a cikkben ezeket a tudnivalókat foglaljuk össze, néhány jó tanáccsal és a saját tapasztalatainkkal kiegészítve. Elsősorban a kisüsti (két menetes) módszert fogjuk ismertetni, mert ez az elterjedtebb Magyarországon. De a leírt információk többsége ugyanúgy igaz az egy menetes módszerre is.
A cefrézés a gyümölcs kiválogatásával kezdődik. Tisztítsuk meg a gyümölcsöket a száruktól, magjuktól, falevelektől, ágaktól, kavicsoktól. A penészes, romlásnak indult gyümölcsdarabokat vágjuk ki.
2011. November 17-e óta már kereskedelmi forgalomban is kaphatóak a 100%-ban Magyarországon készülő “Hazai” típusú pálinkafőző lepárlók, 12, 24, 35 és 48 literes méretekben.
Pálinkafőző berendezéseink a média figyelmét is felkeltették. Először a Szabad Föld rovatvezetőjével, O. Horváth Györggyel próbáltuk ki a borpárlat készítését szigligeti birtokán. A pálinkafőzés eredménye finom borpárlat lett, és egy cikk a Szabad Föld oldalain.
Mindenki látta már, hogy a forró vízpára, ha hideg felülettel érintkezik, lecsapódik, és újra folyékony vízzé változik. Ezt az egyszerű módszert alkalmazzák arra, hogy egy keverék, különböző alapanyagait szétválasszák. A keveréket felmelegítik, és a különböző forráspontú alkotóelemek különböző hőmérsékleteken párolognak el nagy mennyiségben. Ha egy, több összetevőből álló alapanyagot folyamatosan melegítünk, és mérjük a hőmérsékletét, tudhatjuk, hogy adott hőmérsékleten melyik összetevő lesz a legnagyobb arányban jelen a gőzben. Ezt az anyagot kondenzálhatjuk, azaz lehűtve újra folyékony halmazállapotúvá alakíthatjuk, és elkülöníthetjük a többi alkotóelemtől.
Amikor még nem voltak divatban a mindenféle pirulák és kenőcsök, az emberek jól tudták, melyik növény milyen kórság gyógyítására alkalmas.