Összefoglaló:
Az Európai Unió területén Magyarország használhatja a pálinka nevet. Az is előírás, hogy „pálinkának csak az a gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett nemes és vad gyümölcsből, szőlőtörkölyből, illetve aszú szőlőtörkölyből készítenek, és amelynek cefrézését, lepárlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végzik. A cefre készítése során semmiféle cukor nem használható, ugyanígy a pálinkába aroma vagy cukor sem tehető.
A pálinkához nem adható tömény vagy hígított alkohol, és nem lehet ízesíteni, színezni.”
Aki pálinkát szeretne főzni, annak a jogszabályok ismeretén kívül azzal is tisztában kell lennie, mely gyümölcsök a legalkalmasabbak erre a célra. A gyümölcspárlat jó minőségének egyik meghatározó eleme a szakszerű cefrekészítés.
Gyümölcspárlatot főzhetünk otthon is és főzethetjük bérszeszfőzdében is. A házi gyümölcspárlat főzés módszerét, eszközeit mutatja be könyvünk. Hogy milyen pohárból, milyen hőmérsékleten igyuk ezt a gyümölcspárlatot, hogyan adjuk meg a kellő tiszteletet a gyümölcs termesztőjének, az ital készítőjének, vagyis mindannak, ami egy kortynyi párlatban (pálinkában) ölt testet.
