Hogy készül a legjobb cefre?

Válogatás, tisztítás

A gyümölcsök felületén föld, növényvédő szerek, és különböző mikroorganizmusok lehetnek, amelyek a cefre romlását idézhetik elő. Ezért a termést alaposan mossuk le.

A gyümölcs tisztasága cefrézésnél még fontosabb, mint pl. szőlőmust készítésnél, hiszen a must alacsony PH értéke, és viszonylag magas alkoholtartalma jelentősen gátolja a spórás baktériumok és penészek szaporodását. Ezzel szemben a cefre magas PH értéke és alacsony alkoholtartalma miatt a penésszel és a baktériummal szemben szinte védtelen.

Nagyon fontos tehát, hogy a cefrébe csak érett, egészséges, tiszta gyümölcs kerüljön.

Az élesztők

Az erjedés tulajdonképpen egy bonyolult kémiai reakció, ahol a szénhidrátok (cukor) bomlanak le alacsonyabb energiatartalmú vegyületekké, így például etanollá (alkohollá). Ebben a folyamatban nagyon fontos szerepük van az élesztőknek. Az élesztők szaporodásához elengedhetetlen, hogy vizes oldatban legyenek, ezért is nagyon fontos, hogy a cefrébe szánt gyümölcsöt előzetesen feldaraboljuk, és a cefre jó lédús legyen. Ha szükséges, higítsuk!

A hagyományos módszer szerint az erjesztést rábízhatjuk a vadélesztőkre, amelyek a cefrében külső segítség nélkül is elszaporodnak. A vadélesztők azonban kis mennyiségben jelentkeznek csak, ezért viszonylag hosszú ideig tart, amíg kellőképpen elszaporodnak. Ez alatt a baktériumok és penészek is szaporodhatnak, aminek két kellemetlen következménye is lesz. Egyrészt természetesen romlik a párlat minősége, másrészt a nemkívánatos organizmusok a cukor nagy részét elhasználják, és emiatt az alkohol kihozatal is csökken.

Emiatt javasolt élesztő hozzáadása a cefréhez. Jobb híján megteszi az egyszerű sütőélesztő is, de ennek tárolása, szállítása során bizonyos degeneráció, romlás, fertőzés léphet fel, emiatt a sütőélesztő nem mindig biztosítja az elvárt eredményt.

Az igazán jó megoldás a szárított fajélesztővel történő beoltás, melynek köszönhetően az erjedés egyenletesen, gyorsan, és káros mellékreakcióktól mentesen zajlik le.

Az erjesztés

Az erjedés első szakaszában az élesztősejtek elszaporodnak. Ehhez oxigén szükséges.

A középső szakaszban, az élesztők levegőtől elzártan termelnek alkoholt a cukorból. Ilyenkor buborékképződés figyelhető meg, erre mondják, hogy „forr” a cefre. A folyamat során jelentős mennyiségű hő szabadul fel, ezért a cefrét érdemes hűteni, de mindenesetre , pincében vagy más hűvös helyen tartani és nem a napon! Az erjedéshez az optimális hőmérséklet 17-20°C, de mindenképp 30°C alatti hőmérsékletet kell biztosítanunk, mert ennél magasabb hőmérsékleten az élesztők károsodnak, még magasabb hőmérsékleten elpusztulnak. A közvetlen napfény és az UV sugárzás elpusztítja az élesztőket.

A főerjedés közben a felületen laza, habos „bunda” keletkezik, amelyben a baktériumok könnyen megtelepedhetnek. Ráadásul a bunda megakadályozza, hogy a bundában lévő gyümölcsdarabok folyadékkal érintkezzenek. Ezért javasolt, hogy a cefrét naponta egyszer nyissuk ki és a bundát egy fazék vagy lábas fedővel nyomjuk vissza a felszín alá. A kevergetés, illetve a napi többszöri nyitogatás és a cefre megkeverése vagy felkeverése nem célszerű, mert a befertőződést kockáztatjuk

Az utolsó szakaszban az erjeszthető cukrok elfogynak, az alkohol kezdi elpusztítani az élesztőket. Az erjedés lelassul, a cefre lehűl. Amikor megszűnik a CO2 termelődés, és a cefre nem buborékozik tovább, akkor befejeződött az erjedés. Ha mindent jól csináltunk, gyümölcsös alkohol szagot kell éreznünk.

Tárolás

Ha kész a cefre, ne sokat várjunk, minél hamarabb főzzük le. Ilyenkor már hasznos folyamatok nem játszódnak le, de károsak még igen. Továbbra is elszaporodhatnak a káros mikroorganizmusok, a fehérjék és egyéb anyagok bomlásnak indulhatnak, és a remek cefrénk egy idő után kellemetlen szagokat fog árasztani, a pálinka pedig rossz ízű lesz. Ráadásul az alkohol gyorsan párolog.

Ha nem tudunk rövid időn belül neki fogni a főzésnek akkor légmentesen lezárt edényben tároljuk el, hűvös helyen.

A fajélesztők

A fajélesztők tulajdonképpen válogatott élesztősejtek, amelyek magas tűrőképességgel rendelkeznek. Így, ha valamiért nem tudjuk az élesztők számára biztosítani az ideális körülményeket, a megfelelő fajélesztők segítségével még mindig biztosíthatjuk a tökéletes erjedést. Ha például nem tudjuk megoldani a cefre hűtését, akkor magas hőmérséklettűrő fajélesztőket használhatunk. Ha a cefre túl savas, érdemes savtűrő fajtákkal beoltani, stb.

Összefoglalásként, az élesztőgombák működésének ideális feltételei:

Tápanyag igény: Az élesztőgombáknak is szükségük van táplálékra. Szénforrásként a cukrot használják fel, de szükséges még nitrogén, oxigén, foszfor, és kén is.

Víz: A víz alapvető feltétel. A magas cukortartalmú gyümölcsök sok vizet kötnek meg, és a feldolgozott gyümölcsök maradékai gyakran nem tartalmaznak elég nedvességet. Nyugodtan öntsünk vizet a cefréhez, nem okoz problémát, sőt előnyös.

Hőmérséklet: Az élesztők számára ideális a 25-28°C lenne, de ez sajnos nagyon kellemes környezetet jelentene a káros mikroorganizmusoknak is. Alacsonyabb hőmérsékleten lassul ugyan az élesztők szaporodása, de nem pusztulnak el. Ha megoldható, érdemes 17-20°C körüli hőmérsékletet beállítani. Így az erjedés ugyan lassul, de kiküszöbölhetjük a káros kémiai mellékfolyamatokat, és a gyümölcs zamata is jobban megmarad.

Fény: A szórt fény nem okoz gondot, de a közvetlen napfény és az UV sugárzás elpusztítja az élesztő gombákat.

pH: A cefre optimális pH értéke 2,8 - 3,2 körül van. Ez az érték a káros mikroorganizmusok ellen is védelmet nyújt. pH 6 fölé azonban semmiképp se engedjük a savtartalmat, mert akkor már károsodnak az élesztő gombák.

A fajélesztőknek számos fajtája létezik, a beoltás során mindig kövesse az adott termék gyártójának, vagy forgalmazójának a javaslatait.