A cefre elkészítése

A hagyományos, "spontán" erjesztés kockázatos és gazdaságtalan megoldás a cefre érlelésére. Szinte csak balesetszerűen fordulhat elő, hogy a spontán erjesztett cefréből jó minőségű pálinka szülessen. A kiváló, karakteres pálinkákhoz szükséges, hogy a cefre erjedését különböző adalékanyagokkal irányítsuk, vezessük.

Általában ezek az adalékanyagok nem drágák, és segítségükkel nem csak a pálinka minősége, de az alkoholkihozatala is jelentősen javul, azaz az adalékanyagokra költött pénz többszörösen visszajön. A profik jól tudják ezt. De miért is van szükség adalékanyagok használatára?

A verseny

Amikor a gondosan kiválogatott, megtisztított és feldarabolt gyümölcsöt az erjesztőedényben elhelyezzük, elkezdődik egy versenyfutás. A természetben is megtalálható ún. vadélesztők "rávetik" magukat a cefrében nagy mennyiségben jelen lévő cukorra, és a bőséges táplálék kínálatnak köszönhetően elkezdenek elszaporodni. Az elszaporodott élesztők elbontják a cukrot, aminek eredményeként (többek között) etil-alkohol keletkezik. De ugyanakkor más mikroorganizmusoknak is kiváló táplálékot jelent a gyümölcscukor, és a különböző penészgombák, baktériumok is szaporodásnak indulnak a gazdag cukorforrásnak köszönhetően. Ennek következményeként azonban nem keletkezik alkohol, sőt, a folyamat eredménye legtöbbször a cefre romlása.

Amikor az adalékanyagok használatát mellőzzük, akkor ezt a versenyt a véletlenre bízzuk. De még ha az élesztők kerülnek is ki győztesként, azaz a cefre nem romlik meg, a baktériumok és penészgombák akkor is nagyon sok cukrot elhasználnak, ezért sokkal kevesebb pálinkát fogunk tudni lepárolni, mint ha egy kicsit besegítettünk volna az élesztőknek. Nem is beszélve a hibás erjedés miatti aromaromlásról.

Szabaduljunk meg a baktériumoktól

Ha azt akarjuk, hogy a gyümölcsből minél több, és minél finomabb pálinka szülessen, segítenünk kell az élesztők munkáját, és gátolnunk a baktériumok, penészgombák szaporodását.Először is biztosítsuk, hogy az élesztő sejtek minél nagyobb, a káros baktériumok pedig minél kisebb számban legyenek jelen a cefrében. Éppen ezért kell az egészségtelen gyümölcsöket kihagyni, az egészséges gyümölcsöket pedig alaposan megmosni. A cefrézést hűvös gyümölccsel végezzük, ha szükséges, a gyümölcsöt tegyük el éjszakára, és csak reggel kezdjünk a cefre előkészítéséhez.Az élesztők nagyon kedvelik a nedvességet, ezért a cefréző edényt a gyümölcs felszínéig töltsük fel lágy vízzel.

Ezek után olyan környezetet kell teremtenünk, ahol az élesztők gyorsan el tudnak szaporodni, de ahol a baktériumok minél kevésbé találnak alkalmas élettérre. Ezt savazással érhetjük el. Mérjük meg a cefre PH értékét, és ha azt látjuk, hogy az 3,5 felett van, akkor pl. borkősav
hozzáadásával csökkentsük le 2,8-3,2 közé. Ez az a tartomány, ahol a jó minőségű fajélesztők még probléma nélkül dolgoznak és szaporodnak, a baktériumok viszont már képtelenek életben maradni.

Az erjesztés levezénylése

Miután a baktériumoktól megszabadultunk, akkor se hagyjuk magára a cefrét. Igyekezzünk minél több cukrot elérhetővé tenni az élesztők számára.

Ha a gyümölcsöt feldaraboljuk, a gyümölcshúst megroppantjuk, akkor máris sokat tettünk az ügy érdekében, de ez még nem elég. A cellulóz esetenként nagyon erős védelmet jelent. Pektinbontó enzim hozzáadásával a gyümölcshúst teljesen elbonthatjuk, a cefrét elfolyósíthatjuk, és így biztosak lehetünk benne, hogy az összes cukor és aromaanyag felszabadul, az élesztők számára elérhetővé válik.

Sajnos hazánkban nagyon elterjedt a cefre cukrozása. Ezzel az alkoholkihozatal növelhető ugyan, de gondoljunk bele, hogy miből készül a cukor, és hogy szeretnénk-e, hogy az a cefrénkbe kerüljön. A cukrozott cefréből legjobb esetben is ízetlen pálinkát kaphatunk, rosszabb esetben egyáltalán nem odaillő aromákkal fogunk találkozni.

Sokkal jobb, és nem is drágább módszer az élesztőtápok
használata, amelyek az alkoholkihozatal mellett a pálinka aromakoncentrációját is fokozzák. Az élesztőtápot közvetlenül a pektinbontó bekeverése után adagoljuk a cefréhez.

Rögtön ezután oltsuk be a cefrét fajélesztővel. A fajélesztők olyan válogatott élesztő sejtek, amelyek a változó környezeti körülmények között is gyorsan és hatékonyan, egyenletesen végzik el az erjesztést. Ne felejtsük el, hogy a savazással nem csak a baktériumoktól, de a vadélesztők nagy részétől is megszabadultunk. Ezért a fajélesztő adagolása feltétlenül szükséges


A szárított fajélesztőt először tízszeres mennyiségű (azaz pl. 20g fajélesztőt 2 dl) 35-40 fokos, lágy, klórmentes vízben kell elkeverni, és 15 percig állni hagyni. Ezután már csak arra kell figyelnünk, hogy az élesztő és a cefre hőmérséklet különbsége ne legyen nagyobb 10 foknál. Ha szükséges, a hideg cefre levét kis adagonként hozzáadva és elkeverve az élesztőben, fokozatosan csökkentsük annak hőmérsékletét, egy lépésben maximum 10 fokkal. Ha ez nem elég, 5 perc pihentetés után megismételve a fentieket újabb 10 fokkal hűthetjük.Ezután gondos keverés mellett az élesztőt a cefréhez öntjük.

Ekkor kezdenek az élesztősejtek elszaporodni a cefrében, ehhez oxigén is szükséges. Amikor a cefre el kezd "forrni" (buborékozni), akkor már elkezdődött az alkohol termelés, ilyenkor már légmentesen le kell zárni az erjesztő edényt.

Az erjesztés során a cefrét hűvös helyen tároljuk, ha szükséges, hűtsük is. A hűtéshez - megfelelő technológia és berendezések hiányában - üdítős üvegben fagyasztott vizet is használhatunk, de ne vigyük túlzásba. Igyekezzünk a cefre hőmérsékletét 17-20 fok között tartani.Az edényen használjunk kotyogót a savanyodás elkerülése érdekében. Zárt helyen figyeljünk a CO2 képződésre, a megfelelő szellőzés biztosítására.

A megerjedt cefrét minél előbb főzzük le.



Tudjon meg többet a pálinkafőzés művészetéről

Hogy készül a legjobb cefre?
Válogatás, tisztításA cefrézés a gyümölcs kiválogatásával kezdődik. Tisztítsuk meg a gyümölcsöket a száruktól, magjuktól, falevelektől, ágaktól, kavic..